Üdvözöllek a DOCdivision oldalán
Dokumentumfilm a Davoriáról, egy magyarországi free tekno csoportról.
trailer
Hangyák kétségbeesett vándorlása, a bábok menekítése a feldúlt Városligetben. Mobiltelefonos gyorsfelvétel.
Beszélgetés Christoph Fringelivel, a free tekno mozgalom egyik meghatározó teoretikusával, a Tilos Rádióban.
A sámánság női ága felemelkedőben. A korábban főként férfiak által művelt gyakorlatok ma új dimenziót öltenek: a férfi és nő közötti harmonikus viszony megvalósítása, a közösségiség újrafelfedezése a legfőbb mozgatóerők.
A női minőség kitüntetett szerepe nem jelent azonban kirekesztést: korunk kihívásaira reagálva férfiak és nők közösen keresik a válaszokat.
Filmem egy ilyen közösségbe kalauzolja a nézőt. Az összejövetelek és rítusok bemutatásán keresztül a közösség belső építkezését követhetjük nyomon.
filmbemutató Debrecenben
Kisközösség a nagyvárosban
Mi a kert? Generációról generációra öröklődő földdarab, amelyet a család kohéziós ereje tart össze, vagy egy bontási területen kijelölt, ideiglenes parcella, amelynek fennmaradását a városi beruházások önkénye határozza meg?
A 2012 óta működő Grundkert az Apáthy utca egyik szalagparcelláján kapott helyt és rövid fennállása óta eddig kétszer költözött. Hogy meddig maradhat jelenlegi helyén, kérdéses.
Filmünk a közösségi kert mindennapjaiba enged bepillantást.
filmbemutató az Erőművházban
Elnyomó diskurzusok a 21. század elején
„Egy sikeres nemzet megteremtéséhez, a digitális önbizalom és közbizalom megalapozásához elengedhetetlen, hogy a magyar társadalom lehető legszélesebb rétegei számára hozzáférhetővé váljanak a legmodernebb infokommunikációs technológiák és szolgáltatások" - fogalmaz a Digitális Megújulás Cselekvési Terv.
A digitális kultúra a fejlődés záloga, a „recesszió által sújtott világ” megújulásának hajtómotorja, a „társadalmi jólét” letéteményese. A jövő olyan új dimenziója, amely egyfajta „digitális ökoszisztémában” egyesíti az állampolgárokat.
A fejlődés azonban kirekesztést szül. Miközben a társadalmi elit zavaros víziók gyártásával múlatja az időt és Kultúrgyárat épít, addig Kiserdőben, Ózd egyik cigánytelepén valahogy megállt az idő. Az idelátogató látványos időutazásra kényszerül...
Ózd negatív szimbólum. A posztszocialista világ veszteseinek jelképe. A várost éltető vasmű bezárásával valóban megrendült Ózd gazdasági alapja: felütötte fejét a munkanélküliség és a reménytelenség.
2011-ben feltámadt a remény, hogy Európai Uniós pénzből a digitális technológián alapuló szolgáltató egységeket hoznak létre az egykori vaskohászat területén.
A számítógépre vitt anyagok a digitális kultúra alapját képezhetik. Ózd időugrásra készül: a vaskorból a digitális korba.
Pillanatkép Kiserdőről, Ózd egyik cigánytelepéről
A rendszerváltás ellentmondásos folyamat volt, amely a jobb élet reménye helyett sokaknak elszegényedést hozott.
A fordulat egyik legnagyobb vesztese a cigányság. A nehézipar összeomlását követően a romák többsége légüres térbe került. Tömeges munkanélküliség, folyamatosan romló egészségügyi viszonyok és mélyszegénység jellemzi mai helyzetüket.
Beszélgetés Bán Dáviddal, az Anthropolis Egyesület elnökével
Mindannyiunknak vannak történetei, személyes emlékei. Mindannyian részesei vagyunk a múltnak, formálói az emlékezetnek. A történelem intézményesített olvasata azonban feledtetni látszik ezt az alapvető igazságot.
A történetírás átnéz a személyes sorsok, a helyi közösségek mindennapjai felett, miközben az általa hitelesített narratívát helyezi előtérbe.
A megborult egyensúlyt a digital storytelling állíthatja vissza. Az új irányzat nemcsak a generációk közötti megértés előmozdítója, de akár a múzeumok jövőjének záloga is lehet egy internet uralta világban. A digital storytelling perspektívaváltást ígér. Módszerében a személyes hangvételű beszámolókra helyezi a hangsúlyt és meglátása, hogy a hitelesség feltétele a személyes kapcsolódás.
Beszélgetés Scharle Ágotával, a Budapest Intézet kutatójával
A rendszerváltás felkészületlenül érte az országot. A hirtelen kibontakozó piacgazdaság olyan változásokat idézett elő, amelyekhez a magyar társadalom mind a mai napig nem tudott alkalmazkodni.
Azokban a régiókban, ahol korábban a nehézipart fejlesztették, a válság hatványozottan éreztette hatását. Munkanélküliség, elmaradó befektetések, a vállalkozói kedv hiánya jellemzi még ma is ezeket a régiókat. Köztük Ózdot is.
2011-ben egy váratlan lehetőség nyílt a város előtt. A tervek szerint Ózd a digitális kultúra központja lesz, az egykori vasgyár „Kultúrgyárrá” alakul. A beruházás azonban nem minden ellentmondástól mentes…